Hess András tér 4.

0451Tekintélyes méretű egyemeletes épülettömb, tizenöt-tengelyes, klasszicista elemeket is tartalmazó egyszerű barokk főhomlokzattal. A második világháborúban erősen megsérült épület építéstörténetét a helyreállításhoz-újjáépítéshez kapcsolódó kutatások tisztázták.

Kiderült, hogy a ma egységesnek tűnő, tizenöt-tengelyes homlokzata mögött három, közvetlenül egymás mellé épült, de különböző méretű és részben különböző elrendezésű középkori ház maradványai rejtőznek. Közülük a déli és a középső ház középkapu-tengelyes elrendezésű volt.

A déli épület volt a legnagyobb. Déli oldalán egy rendkívül masszív, emelet szintig felmagasodó fal határolja, amely az udvar irányában túlnyúlik az épületen, a kerítés szerepét is betöltötte. Kapualjának két oldalán eredetileg egy-egy nagyobb helyiség volt, amelyek - a budai gyakorlattól némiképp eltérően - a térrel párhuzamosan helyezkedtek el, széles homlokzatot biztosítva így az amúgy is jelentős méretű háznak. A helyiségek kezdetben síkfödémesek lehettek, később azonban átboltozták azokat. A viszonylag rövid kapualj két oldalán két-két pár egyszerű kivitelű, gótikus, lóhereíves ülőfülke maradványait tárták fel. A kapualj északi oldalán lévő helyiséghez utóbb az udvar felől még egy helyiséget csatoltak. A déli határfal mellett két, további maradvány tanúsítja, hogy az épület emeletes volt: a mai főhomlokzat délről számított második ablaka mellett előkerült gótikus ablak szárkő töredéke, illetve a ház emeleti, udvari homlokzatán előtűnt mérműves nyílásmaradvány, amely árkádíves, gótikus folyosóra utal.

0452A középső ház kapualjának két oldalán ugyancsak egy-egy dongaboltozatos helyiség volt, melyek azonban a térre merőleges tengellyel helyezkedtek el. A kapualjban itt is egyszerűbb, háromkaréjos gótikus ülőfülkék bukkantak elő, és mellettük ugyancsak gótikus, kőkeretes ajtónyílások voltak.

A harmadik, keskeny épület eredetileg egyetlen helyiségből és egy tőle északra húzódó kapualjból állt, később azonban az utóbbit megszüntetve egyetlen, fagerendás mennyezetű termet képeztek ki, melyet a középső házhoz csatoltak. Az eredeti kapualj északi falában háromtagú ülőfülke-sor tűnt elő.

A középső és az északi házban emeleti maradványokat nem ismerünk, a boltozatos kapualjak mégis azt valószínűsítik, hogy egykor mindkettő emeletes lehetett.

A három középkori ház területén a 18. század során építőanyag-raktár, majd katonai kórház működött. Időközben az udvar felé új traktussal kiegészítve egyetlen nagyméretű épületet képeztek ki, mely a tér felől egységes homlokzatot kapott. Miután az épületet az egyetemi főgimnázium kapta meg, 1785 körül jelentősebb átalakításon esett át. Ekkor készült el a déli részén ma is meglévő copf lépcsőház. 1810-ben az Egyetemi Nyomda költözött ide, és használta egészen 1927-ig, mialatt többször átalakították. A háborúban súlyosan megsérült tömbjét 1951-1953 között Riedlmayer Gyula tervezésében állították helyre. Ma vendéglátó-ipari intézmények működnek benne.

0453

0454

0455