Kapisztrán tér

0461A Várnegyed északnyugati végének nagyméretű nyílt térsége, amelybe az Úri, Országház és Nándor utcák torkolnak. A terület északnyugati sarkában 1922-ben állították fel a térnek ma nevet adó Kapisztrán Szent János szobrát, akit a római katolikus tábori püspökség védőszentül választott. Korábban a Nándor tér elnevezést használták, amely a német Ferdinands Platzból származott, és a ma Hadtörténeti Intézetként használt Ferdinánd kaszárnyától eredt.

A középkorban részben itt, a Mária Magdolna plébániatemplom (egykori Helyőrségi templom) körül terült el a város legrégibb piactere, amelyet Szombatpiacnak neveztek a szombati napon tartott heti piacok nyomán. A piac területe azonban tovább terjedt a mai Bécsikapu tér felé eső háztömbre és még magára a Bécsikapu térre is. A későközépkorban ezen a helyen alakult ki a magyar polgárok városrészének központja.

A török hódoltságnak véget vető 1686-os ostrom egyik fő támadási iránya a tér északi oldala mögötti várfalat érintette (emléktáblák). A "Kayserliche Preche" - a császári rés, ahogy a visszafoglalás után a területet nevezték - puszta térséggé vált: a teret övező háztömbök teljesen romba dőltek, és a plébániatemplom is súlyos károkat szenvedett. Az újjáépítés csak a 18. század közepén indult meg, a ma itt álló épületek többsége azonban a 19. században készült. A teret északról az I. kerületi Városháza (a hajdani Állami Nyomda épületében) és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, nyugatról ugyancsak a Hadtörténeti Múzeum és polgárházak, délről az egykori Helyőrségi templom helyén kialakított rompark, illetve a középkori Magdolna-torony, keletről pedig további polgárházak övezik.

0462

0463

0464

0465