Kapisztrán tér 1. - Állami Nyomda, Városháza

0481A zártsorú, körülépített udvaros, kétemeletes klasszicista épületet feltehetően Kimnach Lajos építőmester építette saját magának 1835-ben, az addig üres, erődítési területen lévő telken. Az épületet az örökösök 1855-ben eladták a Kincstárnak. 1876-ban Ámon József tervei alapján átalakították és kibővítették az államigazgatás és a hadsereg nyomtatványait, illetve értékcikkeket előállító Magyar Királyi Állami Nyomda számára, amely 117 évig, 1993-ig működött itt. Ekkor épült az épület hátsó, északi szárnya, amelyet 1890-ben a nyomda számára vasszerkezetű csarnokká alakítottak át. Az 1930-as években az eredeti klasszicista udvart jórészt beépítették géptermekkel. Az épület második világháborús sérüléseit 1949-ben állították helyre.

Az épületegyüttest a nyomda kiköltözése után a Budavári Önkormányzat vásárolta meg városháza céljából. Az átalakítás, illetve helyreállítás az Országos Műemléki Hivatal előírásai szerint történt. Az ipari célú toldalékokat visszabontották, az udvart üvegtetővel fedték be. A földszinti részeken helyreállították az eredeti festéseket, s az épületet szobrokkal, képekkel díszítették.

Az épület 11 tengelyes főhomlokzatát és 24 tengelyes oldalhomlokzatát konzolos főpárkány zárja le. A földszint felett övpárkány, az emeleteken könyöklőpárkányok futnak végig. Kapuja a főhomlokzat földszinti vonalazott falsíkjának közepén nyílik. Kapualjában a pestisjárvány borzalmait ábrázoló féldombormű, az okmányiroda helyiségében a Szentháromság-emlékmű építésének jelenete látható, míg a bejáratot egy relief díszíti. A nagy aulában négy neoklasszicista szobor látható: a bejárattól jobbra helyezkednek el Bauer Mihály alkotásai: a "Közbiztonság" és az "Igazságszolgáltatás", balra állnak Uhrl Ferenc szobrai: a "Szeretet" és a "Becsületesség". Az aula két oldalfalán egy-egy nagyméretű képet helyeztek el: Iványi Grünwald Béla (1867-1940) Budavár alapítójának állít emléket a "IV. Béla hazatér" című alkotásával, Vágó Pál (1853-1928) az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc előtt tiszteleg "Budavár bevétele 1849. május 21." című képével. A házasságkötő teremben Benczúr Gyula három angyalt ábrázoló mozaikképe, a földszinti képviselőtestületi tanácsteremben két nagy Benczúr-olajfestmény látható: az 1915-ben készült "Mátyás fogadja a pápa követeit" és az 1919-ben készült "A diadalmas Mátyás (Mátyás bevonulása Budára)".