Országház utca 9.

0581Egyemeletes lakóház az utca keleti oldalán, számos középkori maradvánnyal és egyes részleteiben a középkori eredetit rekonstruáló modern homlokzattal. A Várnegyed építészettörténeti szempontból egyik legalaposabban vizsgált objektuma. A kutatásokat (Csemegi József után másodikként) végző Czagány István szerint a telken eredetileg két, az utcára merőleges kialakítású ház állt, közöttük keskeny, nyitott közzel. A két épületrészt a köz átboltozásával, azaz kapualjként történt felhasználásával vonták össze egy épületbe a 15. század elején. E korból származtatják a kapualj déli oldalán megmaradt ülőfülkéket. Az előbbi munkákat a 15. század második felében még egy nagyszabású átépítés követte, amely eredményének szokták tulajdonítani a főhomlokzat ma ismert (részben rekonstruált) fő elemeinek létrejöttét, illetve a kapualj északi falának ülőfülkesorát. Az épület 15. századi tulajdonosai között - Pataki Vidor jeles történész Buda középkori helyrajzáról szóló tanulmánya alapján - feltételezni szokták Handó György kalocsai érseket (1482), majd a székesfehérvári prépostot (1484). Sajnos azonban Pataki középkori adatai nem egyértelműen feleltethetők meg a mai telek-, illetve épületviszonyoknak, így a tulajdonosokra vonatkozó megbízhatóbb adatokkal csak a török hódoltság utáni időszakból rendelkezünk. 1696-ban Krentzer Gábriel tulajdonában volt, s valószínűleg ő építette újjá a középkori épületmaradványokat barokk stílusban. A 19. század elején a Pernőfy család tulajdonát képezte. 1875 körül jelentős eklektikus átépítésen ment át, melynek tervezőjét egyesek Ybl Miklósban látják, nem kizárt azonban, hogy valójában Preisz György és Kirschenbaum(?) közös munkája volt. Az ekkor elnyert öttengelyes homlokzatarchitektúrája egészen a világháborús ostromig változatlan maradt. Az ostrom pusztítása nyomán leomlott vakolata alól előtűntek egyes középkori homlokzati elemei.

0601A falkutatások során kitűnt, hogy minden valószínűség szerint a középkori épület is öttengelyes volt, melyet két oldalon emeletmagasságig felnyúló armírozás zárt le. A földszint középtengelyében nyíló kapuja szegmensíves záradékú volt dús, késő gótikus profildíszítésű kőkerettel, melyet csonkjai alapján hitelesen ki lehetett egészíteni. Tőle balra a földszinti homlokzat - egy közbenső sarok kialakításával - fülkeszerűen hátra volt vonva a homlokzat egészének síkjához képest, s ezt felül egy tagolt, előreálló osztópárkány egyenlítette ki. (Ez a "fülke" a helyreállítás során nem került bemutatásra.) A földszint két oldalán egykor volt két-két ablaknak sajnos csak a nyílása maradt fenn, műformái nem, így ezeket ma egyszerű kőkeretes ablakok pótolják. Az emeleti rész balról számított első ablaka teljesen megsemmisült, a másodikból ugyan megmaradt a reneszánsz kőkeret csonkja, de nem lett rekonstruálva, a kettő helyén most egy modern négyesosztású ablak látható. Ugyanitt a 3-4-5. tengelyben három darab hármasosztású, gótikus profilírozású, kőkeretes ablak nyílt, melyeket csonkjaik alapján rekonstruálva mutattak be a helyreállított homlokzaton. A mögöttük lévő emeleti részen egyetlen nagyméretű díszterem helyezkedett el, melynek típusát a korabeli források "palacium depictum"-ként emlegetik. Az emelet jobb oldalán fent, a párkány magasságában két kőkonzol csonkja is előbukkant, melyek alapján felmerült, hogy az épület eredetileg kétemeletes lett volna. Valószínűbb azonban, hogy itt az egykori padláshoz tartozó szerkezet maradványáról van szó. A ház kapualja a Várnegyed egyik leggazdagabb gótikus ülőfülke emlékeit tartalmazza. A déli oldalon hat egyszerűbb, korai típusút, míg az északin összesen nyolc későgótikus mérműves példányt és egy csúcsíves ajtót.

Az épület főhomlokzatán, a kapu mellett kettős vörösréz emléktábla helyezkedik el, melyet 1986-ban Nebojsa Mitrics szerb szobrász készített. A fölsőben szakállas férfifej látható fején stilizált, koronaszerű dísszel és szerb felirattal. Alatta kisebb táblán magyar és szerb nyelvű szöveg olvasható, melyek közül a magyar így szól:

Ezt az épületet Zsigmond király
adományozta szövetségesének
Lázárevics István despotának
Szerbia fejedelmének

1389-1427

Meg kell jegyeznünk, hogy a táblán foglalt állításnak nincs biztos történeti alapja, Pataki Vidor véleménye szerint az említett ház a délről szomszédos 7. szám alatt volt.

0602

0603

0604