Országház utca 18.

0671Egyemeletes lakóház rekonstruált középkori homlokzattal. Ez az épület a tőle északra álló másik két (20-22. számú) lakóházzal hasonló léptékben, jellegben készült, s velük az utcasoron belül mintegy külön csoportot alkot. Az épület jórészt ma is álló, erkélyes utcai szárnyát általában 15. századinak tartja a kutatás (ennek a rajta fennmaradt műformák nem mondanak ellent), melyet a 16. században az udvar déli oldalán új szárnnyal toldottak meg. Bár az 1686-os ostrom során sérüléseket szenvedett, de még az emelete is viszonylag jó állapotban maradt fenn. A 18. század eleji újjáépítés alkalmával egyszerű barokk homlokzatot kapott, erkélyét két pillérrel támasztották alá. A későbbi barokk építkezések inkább már csak az épületbelsőt, illetve az udvari részt érintették. Sem ekkori, sem későbbi tulajdonosairól nem szól a szakirodalom. Formája gyakorlatilag változatlan maradt a világháborúig. A világháborús ostrom következtében erősen megsérült, s homlokzatának leomlott vakolata alól ekkor tűnt elő számos, addig ismeretlen középkori részlet. További, műemléki kutatások után, 1950-ben Borsos László tervei nyomán állították helyre, részlegesen - s helyenként meglehetősen vitatható módon - rekonstruálva a középkori állapotot. Az alábbiakban ezért érdemes e kérdést kissé részletesebben megvizsgálnunk.

0672A feltáruló maradványok és kutatások alapján az alábbi kép rajzolódott ki a barokk homlokzatképzés alól. Az épület eredeti homlokzata is négytengelyes volt. A balról a harmadik tengelyben elhelyezkedő zárterkélye eredetileg 2x2 hullámíves, késő gótikus kőkonzolra támaszkodott, melyek alól a helyreállítás alkalmával kibontották a barokk támpilléreket, így azok ma már jól láthatóak. A ház erkély alatt nyíló kapuja szegmensíves záródású, egyszerű élszedett kőkerettel, eredeti 18. század végi kapuszárnyakkal. A kaputól délre nyíló eredeti üzletajtó formáját nem ismerjük, mert azt az újabb kiiktatta, de felette teljes épségben megmaradt egy kis, középkori felülvilágító-szellőző ablak. A kaputól balra egy-egy sima kőkeretezésű, újkori üzletablak és ajtó nyílt, azonban köztük és a kapu között félbevágott állapotban fennmaradt egy kisebb, kőkeretes középkori ablak, valamint tőlük balra fent egy másik, korábbihoz hasonló formájú felülvilágító ablak. Utóbbit a helyreállítás során nem mutatták be, míg előbbi kiegészített példánya mellé még kettő ugyanolyant készítettek, jóllehet ezek létére semmilyen bizonyíték nem volt. Az emelet még vitathatóbb kérdéseket vet fel. Az erkélytől jobbra eredeti helyén, csaknem teljes épségben fennmaradt egy gótikus, kétosztatú, keresztosztós ablak kőkerete, melynek bemutatása korrektül megtörtént. A zárterkély eredeti nyílásait a barokk ablakok miatt már nem lehetett rekonstruálni, így ide teljesen egyszerű, semleges keretelésű ablakok kerültek. Ettől közvetlenül balra viszont, eredeti helyén előbukkant egy másik, az előbbinél valamivel kisebb keresztosztós ablak töredéke, melyet az egyik újkori ablak vágott el. Végül az itteni két, újkori ablak közötti falfelületben, másodlagosan befalazva egy harmadik keresztosztós ablak töredéke is napvilágra került, mely eredetileg a baloldali újkori ablak helyén állhatott. Azaz: a középkorban az emelet bal oldalán minden valószínűség szerint két kétosztatú, keresztosztós ablak állt. A helyreállítás során ide végül két háromosztatú ablakot rekonstruáltak - megalapozottnak aligha nevezhető módon. Az avatatlan szemlélőnek természetesen ez ma már aligha tűnik fel.

0673

0674