Szentháromság tér - Pénzügyminisztérium

0821A Szentháromság tér, Hess András tér, Fortuna utca, Fortuna köz, Országház utca által határolt épületegyüttes telkének nagy részét az 1686-os ostrom után a jezsuiták szerezték meg. Itt, rendházukkal szemben építették fel 1747-re akadémiájukat (főiskola), amelyet a korabeli Magyarország legszebb iskolájának tartottak. Itt működött 1777-től 1926-ig az Egyetemi Nyomda is. A rend feloszlatása után rövid ideig az egyetem teológiai kara, majd 1784-től a magyarországi pénzügyigazgatás kormányszerve, a királyi kamara vette használatba a többi jezsuita épülettel együtt. A polgári államszervezet kiépítése (1848, illetve 1867) után a Kamara helyébe lépő Pénzügyminisztériumot helyezték el bennük. Az akkorra elavult és kinőtt épületek helyén 1901-1904 között Fellner Sándor tervei alapján - néhány szomszédos lakótelek kisajátítása után - új palotát emeltek a pénzügyigazgtatás részére.

Fellner a Szentháromság téri főhomlokzatot a Mátyás-templomhoz való alkalmazkodás kedvéért késő gótikus stílusban tervezte. A főhomlokzat mögött elhelyezett reprezentációs helyiségek kiképzését is ehhez az elképzeléshez alkalmazta, de fenntartás nélkül keverte az angol késő gótikus (Tudor) elemeket a francia késő barokkal (XVI. Lajos). A nagyobb tereket díszítő célzattal boltozta, felhasználva a különféle donga-, kereszt-, háló- és csillag-boltozatok széles palettáját. A 300 személyes bálterem, a márvánnyal burkolt, szobrokkal díszített aula, a faburkolatos, kandallós fogadó- és tanácskozótermek, a miniszteri szobák, a várakozó helyiségek fő jellemzője a reprezentativitásra való törekvés volt. A historizáló külső mögött ugyanakkor a legkorszerűbb épületszerkezeteket is felhasználta, pl. az udvari szárnyon elhelyezett, teljesen vasbetonból épített kilencszintes irattár esetében. A Pénzügyminisztérium épületét a századforduló építészetére jellemző bizonytalanság példájaként emlegeti a művészettörténet, amely ráadásul arányaival is kirítt a polgárnegyed kisvárosias léptékéből.

Az épület az ostrom alatt súlyosan megsérült. Az 1948-1962 közötti helyreállítás során jóval egyszerűbb konstrukciót hoztak létre, elhagyva több díszítő jellegű épületelemet, s a belső tereket is egyszerűsítve. Az épülethez illő funkciót azonban nem sikerült megtalálni: Évtizedekig a Műszaki Egyetem kollégiumaként használták; ebben a minőségében az 1956-os forradalom kirobbanásához vezető diákmozgalom egyik bölcsője volt. Klubja 1968 után a budapesti beat- és diákélet legendás centrumának számított. Az épület hátsó szárnyaiban jelenleg is történeti forrásokat őrző állami levéltár működik. Helyiségeinek többi részét kulturális, illetve turisztikai intézmények használják.

0822

0823

0824

0825