Szentháromság utca 2. - Városháza, Collegium Budapest

0831A kicsiny Szentháromság utca teljes déli oldalát a 18. században épült egyemeletes Városháza foglalja el, amelynek egységes stílusban kialakított oldalhomlokzatai a Tárnok és az Úri utcákra tekintenek. Az épület jelenleg nem látogatható, a külföldi ösztöndíjas kutatókat fogadó Collegium Budapest működik falai között.

Buda város középkori tanácsházának pontos helyét nem ismerjük. A töröktől visszafoglalt város új tanácsa 1688-ban kapott két telket a királyi Kamarától városháza céljaira a mai Szentháromság utca mentén, amelyeknek középkori eredetű romos épületeit 1689-1690 között Venerio Ceresola császári építőmester irányításával javították ki. A két épület közül a keleti oldalon állót (a mai Tárnok utcára tekintőt) a tanács vette használatba, míg a nyugati oldalon lévőben (a mai Úri utcára néző részen) a városi őrséget helyezték el. A ma látható egységes barokk kiképzést a 18. század folyamán két szakaszban nyerte el. Először 1702-1710 között a tanács épületét újították fel: a földszinten megtartották a régebbi épületrészleteket, az emeleten új termeket és díszes sarokerkélyt építettek. A kőművesmunkákat Hans Hölbling, a budai kőműves és kőfaragó céh céhmestere, az ácsmunkákat Joachim Gartner ácsmester, a kőfaragómunkákat Konrad Vogl végezte, az erkély szobrászati munkáit Francesco Giuseppe Barbieri mintázta meg. 1714-1715 között az emeleten kápolna készült ugyancsak Hölbling és Vogl közreműködésével a Pozsonyból Budára visszahozott Szent Kereszt ereklyének és Alamizsnás Szent János lábereklyéjének elhelyezésére. Ekkor készült a kápolna feletti kis harangtorony is. Az 1723-as tűzvész komoly károkat okozott az épületben, a következő évben azonban Matthias Kayr kőművesmester helyreállította. A nyugati oldalt 1770-1774 között Matheus Neppauer kőművesmester és Caspar Reischl ácsmester alakította át olyan formában, hogy külső megjelenésében a korábban kiépült keleti szárnyhoz igazodjon. Ekkor készült az utcára merőleges udvari szárnyban az új, rokokó díszítésű főlépcsőház is.

Az épület 1873-ig, Pest, Buda és Óbuda egyesítéséig szolgált városháza céljául, ezután az első kerületi elöljáróság számára átalakították (1944-ig itt működött). Eredeti berendezése múzeumba került, illetve elkallódott. A háború után Meczner Lajos tervei szerint állították helyre, és a Vármúzeum nyert benne elhelyezést. 1967-től negyed századon át az MTA Nyelvtudományi Intézete használta, majd 1991-ben a Collegium Budapest vette át.

0832

0833

0835

0836