A budai vár története 1686 után

Tartalomjegyzék

A második világháború

SAK9882A Várpalota némiképp feszes, de békés mindennapjai 1944-ben értek véget. 1944. március 19-én a német csapatok szinte ellenállás nélkül szállták meg Magyarországot a Tisza vonaláig. Már hajnalban, a főváros más stratégiai pontjaival együtt birtokba vették a várat, benne a fontos kormányhivatalokkal. Már a megszállás első óráiban százával tartóztatták le a németellenes vagy a háborút ellenző közéleti személyiségeket, köztük kormányhivatalnokokat, pl. a volt belügyminisztert is. Maga a miniszterelnök, Kállay Miklós is csak úgy kerülte el a letartóztatást, hogy a Sándor-palotabeli rezidenciáról a török követségre menekült. A megszállással egy újabb hatalmi központ jelent meg a várban: az Úri utcai német követségen rendezkedett be a Harmadik Birodalom megbízottja, Edmund Veesenmayer. A következő hónapokban innen mozgatták a leglényegesebb események szálait: az ország totális háborús igénybevételét, a zsidóüldözést, végül a szélsőjobboldali hatalomátvételt.

FIT237

Az egyre nyilvánvalóbb háborús vereség közeledtével ugyanis Horthy Miklós kormányzó megkísérelte az ország kiléptetését a háborúból, fegyverszünet kötését a szövetségesekkel. Az október 15-én végrehajtott sikertelen kiugrási kísérlet legfontosabb eseményei a várban zajlottak. Itt összpontosították azokat a magyar csapatokat, amelyekkel végre akarták hajtani az átállást, s itt zajlott az a "koronatanács" (a kormány és a hadsereg legfelső vezetőinek tanácskozása), amelyen Horthy bejelentette fegyverszüneti szándékát. A gyengén előkészített és határozatlanul elkezdett kísérletet a németek, illetve az általuk felfegyverzett magyar fasiszta párt tagjai, a nyilasok megakadályozták. A hatalomátvétel során megszállták a várbeli kormányhivatalokat is, mindenekelőtt a Honvédelmi Minisztériumot. A kormányzóhoz hű testőrség lefegyverzése után a németek - házkutatás ürügye alatt - kirabolták a kormányzói lakosztályokat is.

LI93118

 

A korszak utolsó közjogi aktusaként itt tette le "nemzetvezetői" esküjét a Szent Koronára a nyilas bábállam feje, Szálasi Ferenc 1944. november 4-én. Nem sokkal később a nyilas vezetők elhagyták a körülzárástól fenyegetett fővárost, s magukkal vitték a koronát is.

SF407